>> Média >>
Alig százezer erdélyi voksolhat a 2014-es magyarországi választásokon
2012-01-10
forrás: Transindex

Toronymagasan vezet a Fidesz az erdélyi magyarok körében, de nem valószínű, hogy túl sokan voksolnának az elkövetkező magyarországi választásokon – derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amit a Kvantum Research végzett. 

Az erdélyi közvélemény-kutató cég a HVG gazdasági és politikai hírmagazin megbízásából vizsgálta, hogy részt vennének-e az erdélyi magyarok a magyarországi választásokon, illetve hogy melyik pártra szavaznának. 

A tanulmány kiemelte, hogy bár egyelőre nem világos, hogy a határon túliak milyen formában voksolhatnak az elkövetkező magyarországi választásokon, az bizonyos, hogy ennek elsődleges feltétele a magyar állampolgárság megszerzése lesz. 


Körülbelül 200 ezer személynek állhat majd jogában szavazni 

A legfrissebb adatok szerint 2011 végéig 65 ezer erdélyi vette fel a magyar állampolgárságot, illetve 120 ezren kérvényezték azt. Magyarországon legközelebb 2014-ben kerül sor parlamenti választásokra, így ha az igénylések száma nem változik, akkor sem emelkedik 200 ezer fölé az elviekben szavazati jogosultsággal rendelkező erdélyi magyarok száma – áll a tanulmányban. 

A közvélemény-kutatás módszertana
A felnőttkorú erdélyi magyarokra vonatkozó reprezentatív felmérés 2011. november 25. és december 13. között készült Erdély 16 megyéjében, 1190 fős mintán. Az eredmények 95 százalékos valószínűséggel, ±2,9 százalékos hibahatárral érvényesek.
A szociológusok felhívják a figyelmet arra is, hogy bár korábbi felmérések szerint az erdélyi magyarok általában pozitívan vélekedtek a kedvezményes honosításról, mára az erdélyi magyarok mintegy harmadának nem áll szándékában igényelni azt. 

Ugyanakkor azt is sejteni lehet, hogy a kettős állampolgárság iránt érdeklődő erdélyi magyarok közül sem fogja mindenki összeállítani és leadni az állampolgárság igényléséhez szükséges iratcsomót. 

A kutatók kiemelték, az erdélyi magyarokat elsősorban nem a politikai jogok gyakorlása irányítja a magyar állampolgárság felvételére. Ennél sokkal fontosabb elképzelések az egészségügyi, illetve a nyugdíjrendszerbe való bekapcsolódás szándéka, a munkavállalás és a magyar útlevél megszerzésének lehetősége. 


Az erdélyi magyarok választási kedve alacsony 

A Kvantum Research az erdélyi magyarságnak a magyarországi választásokon való részvételi szándékát is tanulmányozta: kiderült, a megkérdezettek összesen 46 százalékának áll szándékában voksolni. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a megrendelő kérésére nem vonatkozott külön kérdés az állampolgárságra és a választásokon való részvételre, így az arányokat és az abszolút számokat fenntartásokkal kell kezelni. 

A következő országgyűlési választásokon várhatóan a nem Magyarországon élő kettős állampolgárok is szavazhatnak. Tervezi-e, hogy magyar állampolgárságért folyamodik és él választójogával a következő magyar országgyűlési választásokon?


Felhívják a figyelmet arra is, hogy Romániában a részvétel hagyományosan alacsonyabb, mint Magyarországon. A legutóbbi romániai parlamenti választásokon 39 százalék volt a részvétel, míg a 2010-es magyarországi választások első fordulójában az arra jogosultak 64, a második fordulóban pedig 46 százaléka voksolt. 

Mindennek tükrében Kiss Tamás, a Kvantum Research munkatársa mintegy százezerre becsüli a legközelebbi magyarországi választásokon szavazó erdélyiek számát. Ez a szám a választásra jogosult magyarországiak (2010-ben kb. 8 millió) 1,25 százaléka. 

Transindex számításai szerint ha 2010-ben, az első fordulóban megjelent volna ez a százezer szavazat, és a voksolók fele a Fideszre szavazott volna országos listán, akkor a Fidesz eredménye országos listán kb. 1 százalékkal (52,7-ről 53,7-re) módosult volna. Az ötven százalékos Fidesz-támogatottságot jelen felmérés megállapításaira alapoztuk, de számottevően nagyobb arányú támogatás esetén sem módosulhatna több mint 2%-kal a Fidesz országos listás eredménye. 

Érdekesség, hogy a magyarországi választásokon részt venni kívánó személyek profilja eltér a romániai választásokon megszokott részvételi profiltól: főképp a fiatalok, a férfiak és a Székelyföldön élők voksolnának. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a magyarországi választási részvétel iránt főképp az MPP és az EMNT támogatói érdeklődnek. 

A részvételi szándékot befolyásoló néhány alapváltozó


A Jobbik támogatottsága elenyésző 

Ami a pártopciókat illeti, a Fideszre a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) szavazna, míg 35 százalék határozatlan. Érdekesség ugyanakkor, hogy bár sokan félnek az erdélyi magyarság (és különösképpen a fiatalok) radikalizálódásától, a Jobbik támogatottsága egészen kicsi: 2,9 százalék szavazna rájuk. Az MSZP 4,1 százalékot kapna Erdélyben, míg Gyurcsány Ferenc új pártjára, aDemokratikus Koalícióra az erdélyiek 1,8 százaléka szavazna.